スポンサーサイト

  • 2017.10.30 Monday

一定期間更新がないため広告を表示しています

  • 0
    • -
    • -
    • -

    Pál utcai fiúk, kínaiul

    • 2012.12.20 Thursday
    • 20:04

    Megjelent Kínában A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc regényét Jang Jong-csian, a Hszinhua budapesti tudósítója fordította le.

    Az ELTE magyar irodalom szakán végzett Jang Jong-csiannak nem ez az első fordítása magyar irodalomból, 2004-ben adták ki Tajvanon Kertész Imre Felszámolás című regényét. Amint az MTI-nek elmondta, rögtön ezután kezdte el A Pál utcai fiúk fordítását is, ám a szerzői és kiadói jog körül kialakult vitás helyzet miatt a munka évekre abbamaradt.

    "Néhány fejezetet fordítottam le, majd abbahagytam. Aztán két éve Budapesten járt a Zhejiang Literature and Art Publishing főszerkesztője, akinek meséltem a regényről, s azt mondta, küldjek neki pár oldalt. Ahogy elolvasta, azonnal válaszolt, hogy kiadják" - mondta Jang Jong-csian, aki így tavaly januárban újra nekikezdett a munkának, s négy hónap alatt végzett is vele. A kiadó pedig Angliából megszerezte a szerzői jogot.

    A fordító szerint Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét bárki, bárhol a világon kézbe veszi, ma is érdekesnek és olvasmányosnak találja a történelmi háttértől függetlenül. Bár főhősei gyerekek, s mint a kínai kiadás címlapján olvasható, a világ egyik legszebb gyerekregénye, legalább annyira felnőtteknek is szól.

    Jang Jong-csian a fordítás nehézségei között említette, hogy sok utánajárásába került, mire kiderítette, mit jelent a "tollazni" kifejezés, ami már magyarban is alig ismert. A madártollakból készült labdával játszott játékot viszont nem kellett megmagyaráznia a könyvben, mivel Kínában ismerik és ma is űzik.

    Jang Jong-csian Pekingben az idegennyelvű főiskolán kezdte tanulmányait, itt választotta a magyar nyelvet.  "Semmit nem tudtam Magyarországról, csak Petőfit és Lisztet ismertem" - árulta el. 1985-ben került Budapestre, ahol előbb a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, 1986-tól pedig az ELTE-n tanult. Miután végzett, hazájában a kínai hírügynökség (Hszinhua) munkatársa lett, 1995-től három évig budapesti tudósítója volt. Tíz évet ismét Kínában dolgozott, majd 2008-tól tudósítja a Hszinhuát újra a magyar fővárosból.

    A Pál utcai fiúk első kiadása 6000 példányban a nyáron került a boltokba Kínában, és az interneten is megrendelhető. Jang Jon-csian következő magyar fordítása Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye lehet, amelynek már nekikezdett. - MTI

    Nekem, még nem volt hozzá szerencsém, de ha valakinek már a kezébe akadt, az igazán beszámolhatna róla, hogy hogyan sikerült a fordítás. Koreaiul már 1996-ban megjelent, a "A vörösingesek csapata" címmel. A fordításról Osváth Gábor így ír:

    "1996-ban jelent meg Szöulban Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének koreai adaptációja (Molnaru 1996). A koreai változat címe (magyarra visszafordítva: A vörösingesek csapata) magyar fülnek kissé furcsán hangzik, hiszen a történet nem róluk szól: ez a megoldás olyan, mintha például az Othello című drámát Jágónak, a Bánk bánt pedig Ottónak (esetleg Biberachnak) keresztelnék át. A számunkra furcsának tűnő címválasztást valószínűleg az motiválta, hogy a „vörösinges” regényesebben hangzik, mint a „Pál utca”, jobban el lehet adni. A címlapon egy bizonyos Molnaru szerepel szerzőként, a könyvből sehol nem derül ki, hogy az író keresztneve Ferenc, ki volt ő, mikor élt, mit alkotott e művén kívül. A fordító nevét egy sorban szedték vele, azonos betűnagysággal, ami indokoltnak is tűnik, hiszen szinte társszerzőként cselekedett: a művet körülbelül egyharmadára csökkentette. Ez – többek között – azt jelenti, hogy teljesen kimaradt például a gittegylet motívuma, vagy Csetneky úr, aki miatt Nemecsek édesapjának még fia halálos ágya mellett is dolgoznia kell (mindkét motívum fontos adalék a történések társadalmi hátterének felvillantásához, az akkori magyar valóság jobb megértéséhez). A szó szoros értelmében tehát a fordításként feltüntetett koreai változat nem fordítás, hanem átdolgozás; kár, hogy ez a tény nem említtetik meg a könyvben sehol. A fordító az előszóban elemi iskolai tanulóként említi a Pál utcaiakat, holott Molnár 14 éves gimnazistának írja le hőseit. Ez a változtatás nem lehet a véletlen műve: a szöveg erőteljes megrövidítése, az új változat stílusa, a szöveg betűtípusainak nagysága, a 33 nagyméretű, színes illusztráció arról tanúskodik, hogy a koreai változat jóval fiatalabb korosztály számára készülhetett (8 -10 éveseknek). A koreai szövegből nem derül ki, hogy mely történelmi korszakban játszódik a cselekmény. Az Előszó itt következő részlete eből a szempontból is tanulságos: „Az európai kontinens felét a világ legnagyobb országa foglalja el, a másik felén kis országok szorulnak egymáshoz. közöttük van Magyarország. Ha a térképre nézünk, azt látjuk, hogy a Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és mások közé szorított Magyarország valóban kicsiny állam. Nagy hiba lenne viszont azt gondolni, hogy az ország kicsisége miatt az ottani gyerekek vásottak vagy félősek lennének.” Különös, hogy a koreai megjelenés évében, 1996-ban még ne tudnának a rendszerváltozások geopolitikai következményeiről, arról, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlott; s a hét szomszéd ország közül csak kettő (Ukrajna és Románia) nagyobb hazánknál. Azt kihangsúlyozni tehát, hogy Magyarország szomszédaihoz képest kicsiny ország, s ebből ma hátrányai származnának: tévedés. Sőt: a század elején, amikor Molnár regénye keletkezett, Magyarország mondhatni nagyhatalom volt az Osztrák Magyar Monarchia részeként. Hogy a kicsiség milyen relatív: Dél-Korea területének nagysága körülbelül megfelel Magyarországénak, a koreaiak valószínűleg félsziget volta miatt érzik nagyobbnak.

    Molnár költői ihletésű szövege az adaptáció során komoly veszteséget szenvedett el, ennek illusztrálására talán elegendő a következő szövegrészletek két változatát összevetni (koreai változat): „Boka becsukta a tintatartóját. Csele már eltette a tankönyvét.” (9. l.) Molnár eredeti szövege: „Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgy, hogy sohse folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebrevágta az ember, a Csele összeszedte a lapokat, amelyek nála a könyvet helyettesítették, mert a Csele gígerli volt, és nem pakolta a hóna alá az egész könyvtárat, mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni, ezeket is gondosan elosztva összes külső és belső zsebeiben...” A regény egyik nevezetes részlete, Nemecsek fűvészkerti megdicsőülése a koreai változatban így hangzik:

    „Nemecsek az ujjával egyenesen Gerébre mutatott. Geréb elsápadt és lehajtotta a fejét. Most már senki sem nevetett. Mindenki mozdulatlanul és némán hallgatta Nemecsek szavait. Van-e még egy olyan fiú, aki ellenségei gyűrűjében ilyen bátran beszélne? Nemecsekben, az alacsony növésű és kislányosan gyenge fiúban megvolt ez a bátorság. Ismét Nemecsek szólt:
    – Elmehetek?
    Senki sem felelt.
    – Ha nincs más, akkor elmegyek.” (62. l.)

    Molnár eredeti szövege:

    „Kinyújtotta a karját és Gerébre mutatott, akinek most a torkán akadt a nevetés. A lámpa fénye ráesett a Nemecsek szép szőke kis fejére, víztől fényes ruhájára. Bátran, büszkén, tiszta szívvel nézett a Geréb szemébe, s Geréb ezt a nézést úgy érezte, mintha valami súly szállott volna a lelkére. Elkomolyodott és lehorgasztotta a fejét. És ebben a pillanatban úgy hallgatott mindenki, olyan nagy volt a csönd, mintha templomban lettek volna a fiúk, s tisztán lehetett hallani, amint a Nemecsek ruhájáról a kemény földre csöpögött a víz... A nagy csöndben bekiáltott Nemecsek:
    – Elmehetek?
    Senki se felelt. Még egyszer kérdezte:
    – Hát nem vertek agyon? Elmehetek?” (92. l.)" [Forrás]

    Ha jól emlékszem, akkor japán nyelven is megjelent, olaszból fordítva. Talán, András írt erről, ha nem is bejegyzést, de a kommentekben valahol volt róla szó. Mondjuk, azt azért nem értem, hogy miért nem magyarból fordítják, hiszen közvetítő nyelvről, mindig nagyon torzul. Ráadásul, a magyar és az olasz nem éppen hasonló nyelv .... o.O


    スポンサーサイト

    • 2017.10.30 Monday
    • 20:04
    • 0
      • -
      • -
      • -
      コメント
      Zergenye leszűrte a lényeget: a 'gigerli' szót vissza kell emelni a használatba!

      Kezdem nem tudni, mi szeretni való van a koreaiakban azon kívül, hogy buli után magától értetődően segítenek a romeltakarításban =) Már csak a rizskidobálős megjegyzésed után is =) (na jó, azért bírom őket :))
      • Zerge
      • 2013/06/01 8:43 PM
      Az azsiaiakkal nehez, de azert szeretjuk oket:) Megha, neha tepjuk is a hajunkat toluk :D
      コメントする








          
      この記事のトラックバックURL
      トラックバック

      PR

      calendar

      S M T W T F S
        12345
      6789101112
      13141516171819
      20212223242526
      2728293031  
      << October 2019 >>

      书 / 本

      Pollution

      Csirip

      书 / 本

      2017 Reading Challenge

      2017 Reading Challenge
      Forgoszel has read 0 books toward her goal of 30 books.
      hide

      selected entries

      categories

      archives

      recent comment

      links

      profile

      search this site.

      others

      mobile

      qrcode

      powered

      無料ブログ作成サービス JUGEM