Q2-2016

  • 2016.06.24 Friday
  • 06:16

 

No igen, munkafronton is volt némi változásHaHa

 

Időközi bejegyzés. Vagy vmi olyasmi. Esetleg, előrehozott Q2. Eredetileg úgy volt, hogy nagyon örülök, ha negyedévenként sikerül egy-egy összefoglaló posztot írnom, de úgy látszik, azért sikerül némi szabadidőt lopnom. Igen, lopnom, mert rengeteg a kötelezettség az elmúlt időszakban. Nem panaszkodás, hiszen saját döntések láncolata vezetett ide és bár most nehéznek tűnik és sokszor vagyok nyűgös és kimerült, de a kitűzött célért, a gyümölcsért nagyon megéri. Csupán, szem előtt kell tartani a célt.

 

Persze, sikerült néha elsűlyednünk a Q1-ben emlegetett lavinában és néha úgy éreztem, hogy a sírógörcs kerülget és a fejem fölött összecsapnak a hullámok, de mindezek végül, csupán illúziónak bizonyultak. Csupa-csupa segítőkész emberrel találkoztam és egyik pozitív meglepetés ért a másik után.

 

Kell is, mert a tragédiák sora nem állt meg. Q2 sem hagy unatkozni minket. Időközben keresztapám elment és rögtön utána egy igen közeli jó barátunk került közelebbi kapcsolatba a Kaszással. Rajta már a második életmentő műtétet hajták végre. De majdcsak lesz valahogy, ugye?

 

Továbbra is rohangálunk a hivatalokba, mert persze, minden most jár le a jogsitól kezdve az útlevélen át az egyéb papírokig. Mielőtt bárki azt hiszi, hogy ezeket simán lehet pl. egy nagykövetségen intézni, az téved. Ha vmire, akkor a magyar nagykövetségekre egyáltalán nem lehet számítani, sehol a világon. Magadra. Barátokra. Ismerősökre. Hivatalos ügyekben pedig, repcsire ülsz és hazamész/jössz.

 

 

Q2 pozitívuma, hogy végre lezárult egy korszak, papírilag is és felszámoltam v_é_g_l_e_g a budapesti rendelőmet és 100%-ig online üzemmódba helyeztem magam. Természetesen, mindenki hülyének néz(ett), mert magánpraxist gründolni nem egyszerű dolog. Elsősorban, nem anyagilag, hanem hatóságilag. Tény és való, kőkeményen megdolgoztam anno érte én is, de mára már teljesen feleslegessé vált. Arról már nem is beszélve, hogy mennyi felelősséggel és kötelezettséggel jár egy praxis fenntartása. Ami igazán nyomasztott, az a kötöttség volt. Mert bár a magad ura vagy, de mégsem. Ezzel a lépéssel szabaddá váltam. A Balatonba lógatva a lábamat is tarthatok terápiát, coachingolhatok, tanácsadhatok és az sem baj, ha éppen Shanghajban ülök. Mondhatni, digitális nomáddá lettem. Nekem ebben a sz_a_b_a_d_s_á_g_on van a hangsúly. Nem kell pl. nyitvatartási időt megadnom és ahhoz tartanom magam.

 

Könyvek - továbbra is 3 elolvasott könyv. Már ami szórakozás volt és amit jegyzek GR-en. Továbbá, ahogy az az oldalsávban látszik, Michio Kaku még mindig folyamatban van. Nem azt jelenti, hogy nem olvasok, mert rengeteget olvasok, csak szakmai anyagokat, ami a munkához kell. Igen, mert bármíly meglepő, a digitális nomádok is dolgoznak.

 

Az e-mailekben aggódóknak és számonkérőknek:

1.) Nem, nem hagyom/hagytam abba a blogot

2.) Igen, lesz Shanghai poszt, amint lesz több szabadidőm

3.) Igen, lesznek utazós posztok (Prága, Hainan stb.), amint lesz több szabadidőm

4.) Nem, nem költözünk EU-ba

5.) Nem, nem költözünk Ázsiába

6.) Nem, nem hagyjuk el Ázsiát

7.) Igen, továbbra is fogok írni könyvekről

8.) Nem, nem érdekelnek a friss megjelenések, azt olvasom - megjelenési időponttól függetlenül - ami érdekel.

 

 

 

Tudom, ez most ellentmondásosnak tűnik, de a digitális nomádságnak pont az az egyik lényege, hogy nem egyhelyben ülünk, hanem van lehetőségünk utazgatni, mivel a munkánk nem köt röghöz minket. Persze, van hátránya is. Azzal, hogy pl. megszűnik a permanent visa vagy más egyéb visa, munkavállalási stb. csak a turista vizum marad, ami 3 havi tartózkodást engedélyez a legtöbb országba. Ez, bizonyos országokba tökéletesen elég is, sőt, sok is; míg más országok esetén - Kína - őrülten kevés. Nos, ha az ember eljön/megy Ázsiába, akkor azt mindenképpen hosszabb időre teszi, mert nagyon messze van és semmi értelme egy vagyonért kiutazni 1-2 hétre. Ár-érték arányban akkora veszteség, ami számokban kifejezhetetlen: csillió-millió. Ergo: minimum egy hónapra jössz. Az alatt öngyilkosság.

 

Összegészében, nagyon nehéz volt ez a Q2; igen, nekem is vannak/lehetnek hullámvölgyeim, de rengeteg dolog került a helyére, született meg és mikor meghúzzuk a nap végén a vonalat, akkor eredményesnek kell elkönyvelnünk, ha reálisak akarunk lenni. Oké, azért fáj egy kicsit a szívem, hogy nem volt annyi szabadidőm az olvasásra, mint amennyit szerettem volna. És persze, nem mennyiségre megy a dolog, hanem minőségre, de az évi 60 könyv, egy simán vállalható, minőségi olvasást biztosító szám volt eddig. Idén, a 30 sem fog összejöni, lehet.

 

És, hogy mi a problémám ezzel? Az, hogy iszonyatosan hosszú a várólistám és egy olyan problémával küzdöm, mint Helena. Ha “halhatatlan” lennék se végeznék az engem érdeklő könyvekkel. Ez van.

 

 

Szuper Q3-at magamnak.

スポンサーサイト

  • 2017.09.19 Tuesday
  • 06:16
  • 0
    • -
    • -
    • -
    • -
    コメント
    コメントする








        
    この記事のトラックバックURL
    トラックバック

    PR

    calendar

    S M T W T F S
         12
    3456789
    10111213141516
    17181920212223
    24252627282930
    << September 2017 >>

    书 / 本

    Pollution

    Csirip

    书 / 本

    2017 Reading Challenge

    2017 Reading Challenge
    Forgoszel has read 0 books toward her goal of 30 books.
    hide

    selected entries

    categories

    archives

    recent comment

    links

    profile

    search this site.

    others

    mobile

    qrcode

    powered

    無料ブログ作成サービス JUGEM