160 grammnyi puffogás

  • 2017.09.19 Tuesday
  • 21:28

Puffogni, szinte már kötelező.... a stressz miatt... míg puffogsz, lemegy a stressz és egészségesebb leszel. Plusz, jogom van a puffogáshoz. Főleg, 10 év után. Persze, ennyi idő után, atomot is robbanthatnék, ahhoz is jogom volna...

 

 


 

 

 

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

Szóval, jó ideje Európában tartózkodom. Hogy ez most jó e vagy rossz e, azt most hagyjuk. (rossz) Szóval, Ázsiában senki sem retteg az európai szalagcímekkel ellentétben és annak tudatában, hogy az ENSZ BT egy vicc-szervezet. Ha a gonosz kis dagadt törpe Hokkaidóból Hokkantiszt csinálna, akkor is csak összeülnének egy trécspartira majd egy sajtóközleményben elítélnék és elhatárolódnának tőle. Mindeközben, Japán gazdaságát, ezen belül is a mezőgazdaságát igen megroppantaná a dolog.

 

Kína, kényes helyzetben van, mert egyrészől már arcot veszít és gyengekezűnek tűnik fel, hogy egy picsányi országnak képtelen odacsapni, másrészről pedig nem illendő elfelejteni, hogy erre a picsányi országra a déliek, mint országrészre tekintenek és évek óta teszik félre a hatalmasabbnál hatalmasabb öszegeket Észak-Dél egyesítésének reményében. Tehát Kína, aligha tarthat rá igényt, hacsak egy háború keretében nem annektálja ... Logikailag a háború esélye csekély, az erőfitoktató demonstárciók esélye tízezer százalék. Persze, számolni kell azzal is, hogy az ember nem éppen egy logikus, gondolkodó lény....

 

Akkor ennyit Ázsiáról. Jelenleg Taiwannal kacérkodom/kacérkodunk - bár Shanghai igen nagy honvágyat generál -, most hogy egy ismerősöm Shenzhenből átköltözött és tetszik neki. Persze, megvárom míg elmúlik a három napos csoda.

 

Mindeközben, én Mo-on dekkolok, ahol minden szép, minden jó ... már ami a hegyeket, völgyeket, cicókat és kutyókat illeti. A többi meg, mehet a kukába ...
 

 

Gondolhatná az ember, hogy ITT, a fejlet Nyugaton; Ázsiából hazajőve, a Kánaánban landol. Majd kapkodja a fejét, hogy miért is nézik le az európaiak Ázsiát, hiszen .... Odáig fajultak a dolgok, hogy mosolyogva megkérdeztem az immunológus kolléganőt, hogy az Ecserin vett-e tán a diplomáját? Nyilván egy ilyen diagnózis után: “Hidd el, betartod a pesudoallergia diétát, akkor nem fogsz annyit zabálni és lefogysz!” 

 

 

 

 

Abba, bele sem gondolok, hogy laikus emberekkel mit csinálhatnak a T. Kollégák és laikus embereknek mit kell kiállniuk; ráadásul mindezt úgy, hogy szakmailag vissza sem tudnak szólni, max. kikérhetik maguknak a stílust. De kit érdekel a stílus, ha egy kolléga dr. house-i tudással bír, és max. 3 nap alatt megvan a rejtélyes kór diagnózisa és megkezdődik a hatékony kezelés? Tán, két perc alatt meg is gyógyul a T. Páciens? Docomo_kao20 Na, ugye?

 

Szóval, nem a stílussal van itt a baj elsődlegesen, hanem a tudás hiányával és az ehhez társuló isten-komplexussal, amiről én, naivan el is feledkeztem az évek során. Pedig, nem akárhol voltam gyakornok, láttam sok mindent az OPNInak köszönhetően.

 

Végül, no name endokrinológus kolléga, aki szuper felelőtlennek tűnik elsőre és kívülről わらう végre diagnosztizálta, hogy “De hát magácska IR-es!” - mindezt úgy, mintha a lottó ötöst nyerte volna meg. “És ennek örülünk, Kolléga úr?” Erre felhúzta szemöldökét, hiszen eddig ő no name endokrinológus én pedig no name pácens voltam. 

 

Innentől már csak a címek, rangok és papírok számítottak, kit érdekelnek még egyéb tünetek. Vissza a Lenini útra, de legalább már egy szakorvosi diagnózissal és metformin recepttel. És a kilók is elkezdtek olvadni. Én pedig, hajnali 2-ig a különböző tanulmányokat és kutatási anyagokat olvasgattam a témában. Micsoda szerencse, hogy egy átlagembertől eltérően én, hozzáférek ezekhez.....

 

Diabetológus, belgyógyász, klinikai farmakológus kolléganő azonnal lecsapott rám, amint megtudta, mi a helyzet. Orvosi titoktartás, ugyan! Ebben az országban semmi sem marad titokban... Tehát, dietetikus kollegina is lecsapott rám, mint légy a szarra. Mintha nem lenne elég páciense. “Többet kellene enned! Ez a napi 900 kcal irtó kevés! A végén, mesterségesen kell táplálnunk” - aggódás színlelés maximális, Töröcsik Mariska néni elbújhat mögötte színészileg. “Igen, ezzel a közel plusz 25 kg-os túlsúllyal másra sincs szükségem, mint mesterséges táplálásra...” “Azért tartalékol a szervezeted, mert keveset eszel ...” “Persze, és azért olvadnak a kilók a metformin hatására ...” “Nem ismerem a pontos hatásmechanizmusát a gyógyszernek.” - vallja be végül szemlesütve. Értékelem. Határozottan értékelem.

 

Napi 5x-i étkezés kuka. Napi 160 gramm CH bevitel kuka. Persze, kipróbáltam, mert sosenem lehet tudni, de miután a szervezetem drasztikusan tiltakozott, revidiálni kellett az álláspontokat. Bőven elég a napi annyiszori étkezés, ahányszor megéhezem és bőven elég a 900/1000 kcal per nap. CH-ból pedig max. 100 g-ot eszem mindenféle számolás nélkül is. Az első -10kg-nál pedig jöhet a várva várt intenzívebb testmozgás is.

 

A következő nagy hiszti a banán-krumpli-rizs bermuda háromszögét érintette. Mit érintette, egyenest a közepébe csapodótt. Ennél, már csak az volt szebb, mikor a fejem fölött vesztek össze és estek egymásnak a T. Kollégák, hogy akkor mit szabad és mit nem? Mit kell figyelembevenni és mit nem. CH, GI, GL és a többi ...  Csak halkan írom meg, hogy a 120.’-nél “csak” 30-as volt az inzulinom, ami a mo-i protokoll szerint annyira elenyésző, hogy már nem is IR .... Nyilván, és csak hallucináltuk azt a +25 kg-nyi túlsúlyt, ami nyilván a horrorisztikus napi 900kcal és a napi 5x-i, személyi edzős tréning okozott..... 

 

Azóta, a nincs éhség- és szomjúságérzetem dolgok első részét ráfogtuk a genetikára, mondván a nagyapámnak sem volt éhségérzete, ő órára evett, ahogy anyósom is. Mondjuk, azt nem tudom, hogy anyósom esetén hogyan jutott el bárki is a genetikai kapcsolatig, de én, a magyar egészségügyben már nem akadok fönn semmin ... 

 

Már annak határozottan örülök, ha egy orvos kolléga tudja, hogy van fej nevű testrész és van benne egy agy nevű szerv ... azt pedig, hogy esetleg ezt az agy nevű szervet gondolkodásra is lehet(ne) használni ... na ilyen hatalmas elvárásaim már nincsenek...

 

Nincs kedvem ennél mélyebb részletekbe menni ... remélem, a T. Laikus Olvasók viszont megnyugodtak, hogy nem csak őket kezelik kvázi szardarabként a magyar egészségügyben, hanem az orvosok egymást is. Talán, még maga Orbán Viktor sem VIP, csak nem tud róla ...

 

Mindenkinek sok szerencsét a magyar egészségügyben!
 

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

スポンサーサイト

  • 2017.09.19 Tuesday
  • 21:28
  • 0
    • -
    • -
    • -
    • -
    コメント
    コメントする








        
    この記事のトラックバックURL
    トラックバック

    PR

    calendar

    S M T W T F S
    1234567
    891011121314
    15161718192021
    22232425262728
    293031    
    << October 2017 >>

    书 / 本

    Pollution

    Csirip

    书 / 本

    2017 Reading Challenge

    2017 Reading Challenge
    Forgoszel has read 0 books toward her goal of 30 books.
    hide

    selected entries

    categories

    archives

    recent comment

    links

    profile

    search this site.

    others

    mobile

    qrcode

    powered

    無料ブログ作成サービス JUGEM